Rólam

Szia, Laci vagyok.

Esküvői fotós, rendőr, és egy kislány büszke apukája.

36 éves vagyok, Szabolcs megye Kisar községből származom, jelenleg pedig Budapesten élek. A fotózás 2023-ban kezdődött az életemben, akkor még hobbi szinten, egyszerűen azért, mert szerettem volna megörökíteni és megmutatni a világot a saját szememen keresztül.

2024-25-ben néhány ismerősöm felkért, hogy én készítsem el az esküvőjük fotóit. Akkor még nem gondoltam, hogy ezek a felkérések egy új irányt adnak majd a fotózásnak. Az esküvők hangulata, az őszinte érzelmek és azok a megismételhetetlen pillanatok, amelyekből egy egész élet emlékei születnek, azonban annyira magával ragadtak, hogy 2026-ban már tudatosan kezdtem el építeni a saját esküvői fotós munkámat.

Miért éppen esküvő?

Mert nincs két egyforma esküvő, ahogy nincs két egyforma történet sem.

Szeretem a meghitt pillanatokat. Azt a néhány másodpercet, amikor két ember egymás szemébe néz, és kimondja az igent. Szeretem azokat az őszinte pillanatokat is, amelyekről sokszor maguk a főszereplők sem tudják, hogy valaki éppen megörökítette őket.

Számomra egy esküvői fotós feladata nem merül ki néhány szép portré elkészítésében. Ott kell lennie a fontos pillanatoknál. Figyelnie kell. Előre kell gondolkodnia. És közben tudnia kell azt is, mikor érdemes egy kicsit háttérbe húzódni, hogy a pillanat valódi maradhasson.

Ugyanakkor a kreatív fotózásnak is megvan a maga helye. Szeretem a megtervezett, igényes és látványos képeket, de legalább ennyire fontos számomra az is, hogy az esküvő napjának valódi hangulata és érzelmei visszaköszönjenek a képeken.

Röviden: szeretem az egész esküvőt.

Figyelek a pillanatokra.

Egy esküvőn szeretek végig a pár körül lenni és figyelni. Nem azért, hogy minden pillanatban érezzétek, hogy fotóznak benneteket, hanem azért, hogy amikor történik valami fontos, ott legyek.

Nyugodt természetű vagyok, és számomra fontos, hogy jól érezzétek magatokat mellettem. Igyekszem észrevétlenül dokumentálni a napot, de ha egy pillanatot érdemes megismételni, vagy egy helyzetből még többet ki lehet hozni, akkor természetesen segítek és irányítok.

Nem szeretném, hogy az esküvőtökön bármikor azt érezzétek:

"Mikor lesz már vége a fotózásnak?"

Azt szeretném, hogy inkább azt érezzétek:

"Jó, hogy Laci itt van velünk."

Nem csak a fényképezőgépet viszem magammal.

A rendőri munkám során megtanultam figyelni, gyorsan reagálni és a váratlan helyzetekben is nyugodtnak maradni. Ezek a tulajdonságok egy esküvőn is sokat jelentenek, hiszen egy ilyen nap szinte mindig tartogat olyan pillanatokat, amelyekre senki nem számított.

Egy 5 éves kislány édesapjaként pedig pontosan tudom, milyen gyorsan múlnak az évek. Talán ezért is fontos számomra ennyire, hogy egy fénykép ne csak szép legyen, hanem érzést is őrizzen.

A fotózás mellett a képek utómunkájára is nagy hangsúlyt fektetek. Számomra a munka nem ér véget azzal, hogy elkészül az utolsó fotó. Ugyanilyen fontos, hogy az elkészült képek egységesek, igényesek és időtállóak legyenek.

A célom egyszerű.

Szeretném, ha amikor évekkel később előveszitek az esküvői képeiteket, ne csak arra emlékezzetek, hogy hogyan nézett ki az a nap, hanem arra is, hogy milyen érzés volt megélni.

És szeretném, ha amikor valaki egyszer megkérdez benneteket:

"Tudtok ajánlani egy jó esküvői fotóst?"

akkor gondolkodás nélkül azt mondanátok:

"Igen. Lacit."